2017. április 28., péntek

Hiszünk a márciusi ifjakban!

Március 15. szelleme újra feltámadt és továbbra is élni akar! Ezt bizonyítják az itt egybegyűlt fiatalok, kiket ez úton is sok szeretettel köszöntök!

1848. március 15-én a magyar ifjúság döntött: változtatni kell.
 
1956. október 23-án a magyar ifjúság ismét elhatározta: változtatni kell.
 
2012. márciusának idusán a magyar ifjúság – úgy tűnhet – várja sorsa beteljesedését, hallgat és tűr. Ezt a meg nem fogható, le nem írható csöndet kell megtörnünk, hiszen ahogy 164 évvel ezelőtt, úgy most is változtatni kell!
 
Hazudik aki azt állítja, nincs miért szavunkat fölemelni! Hazudik aki azt mondja, hogy jelenkori erdélyi magyarságunk szabadság iránti vágya mindössze a múltba révedés nosztalgikus romantikája, hiszen tudjuk, látjuk és tapasztaljuk, szükségünk van egy új március 15-re! Tudjuk, látjuk és tapasztaljuk, hogy időnk véges, hogy nemzeti közösségünk számbeli fogyása egyre drasztikusabb méreteket ölt, így követeljük a fiatalság jogán, hogy hallgasson meg minket a világ, szavunkat hallják meg legitim vagy önjelölt vezetőink, hiszen a tét immár a mi jövendőnk!
 
Erdély magyar ajkú fiataljainak nevében mondom: elegünk van a 23 éve tartó román politikai komédiából! Követeljük jövőképünk elrablóinak felelősségre vonását! Elegünk van a diktatúrában szocializálódott és kitanult politikusok korrupt magatartásából: rendet és tisztességes érdekképviseletet akarunk a közélet minden területén! Mindannyiunk közös érdeke felismerni jelenlegi helyzetünk súlyosságát, és kötelességünk felemelni szavunkat a visszásságok ellen! Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a XXI. században, az Európai Unió tagjaiként, alapvető, emberi jogainkért kell küzdenünk!
 
Látnunk és hallanunk kell, hogy fiatalok tömegei kiáltanak – ahogy tették ezt '48 tavaszán is – rend és igazság után. Az ő kívánságukat tisztem tolmácsolni.
 
1.       Kívánjuk és követeljük az önálló erdélyi, állami magyar egyetemet! Hisszük, hogy itthon maradásunk egyik alapvető feltétele a minőségi anyanyelvű felsőoktatás. Magyar szakemberek nélkül Erdély felvirágoztatását lehetetlennek látjuk!
2.       Kívánjuk a magyar nyelvhasználat maximális biztosítását minden hivatalban és közintézményben!Leendő vagy már aktív adófizetőkként egyenjogú állampolgárok akarunk lenni saját szülőföldünkön. Csak egy ostoba és elnyomó hatalom nem ismeri fel a tényt, hogy a többnyelvűség nem hátrány, de kiváltság és európai érték!
3.       Kívánjuk a teljes körű önrendelkezést, hogy végre kezünkbe vehessük saját sorsunk alakítását! Hisszük, hogy ennek kivívása mindannyiunk közös ügye, de nem tűrjük sorainkban azokat, kik csak gátolják nemzeti felemelkedésünket!
4.       Kívánjuk az önálló magyar intézmények megteremtését, hogy gyermekeink otthon érezhessék magukat Erdélyben! A decentralizáció folytonos hangoztatása helyett, immár igazi tetteket várunk!
5.       Kívánjuk választott elöljáróink felelősségteljes magatartását, mert jövőnk alakítása olyan feladat mely magában hordozza a történelmi lehetőség súlyos terhét! Nincs időnk egy újabb rendszerváltásra: aki hitvány és nem közénk való, annak azonnal mennie kell közösségeink éléről!
6.       Kívánjuk történelmi egyházaink szerepvállalását a nemzetmentő munkában! Istenbe vetett hitünk nélkül gyöngék vagyunk és esendők, egyházaink nélkül pedig könnyen szétszórt nyájjá válhatunk!
7.       Kívánjuk, hogy választott elöljáróink kezeljék ifjúsági szervezeteinket partnerként, de nem feltétlen kiszolgálókként! Mindenkinek be kell látnia, hogy a civil szervezetek nélkül, a szerteágazó nemzeti építkezés leküzdhetetlen feladattá válik.
8.       Kívánjuk Magyarország mihamarabbi újjáépítését, hiszen csak egy erős anyaországgal a hátunk mögött tudjuk céljainkat megvalósítani! Üdvözöljük a magyar állampolgárság visszaszerzésének megkönnyített lehetőségét, hiszen olyan kincsünket kaphatjuk vissza, melytől jogtalanul fosztottak meg minket!
 
Tiltakozunk minden olyan intézkedés ellen, mely természeti környezetünket veszélyezteti, és határozottan elutasítunk minden olyan hatalmat, mely több százezer tonna mérget kíván örökségül hagyni ránk!
 
Tiltakozunk a civil-ifjúsági életet is érintő támogatáspolitika pártszimpátiák mentén szerveződő kialakítása ellen, hiszen valljuk, hogy szervezeteinkben tevékenykedő fiataljaink nem politikai érdekek mentén, hanem meggyőződésből végzik feladatukat!
 
Tiltakozunk az erdélyi magyar sajtó politikai irányítása ellen, mert tudjuk, hogy a független tájékoztatás a demokratikus államrend egyik alappillére!
 
Tiltakozunk minden olyan intézkedés ellen, mely nem kiemelt helyen kezeli az erdélyi magyar fiatalság jövőjét!
 
Tiltakozunk a román államhatalom minden olyan megnyilvánulása ellen, mellyel hátrányosan megkülönbözteti erdélyi magyar közösségünket!
 
Tiltakozunk erdélyi műemlékeink és nemzeti kegyhelyeink meggyalázása ellen, és nem tűrünk el egyetlen oda nem illő feliratot sem, egyetlen nemzeti szimbólumunkon sem!
Tiltakozunk azon személyek aktív közéleti szerepvállalása ellen, akik miatt barátaink és ismerőseink ezrei vándoroltak el Erdélyből a könnyebb megélhetés és szebb élet reményében!
 
Elérkezettnek látjuk a pillanatot, hogy erdélyi ifjúságunk maga döntsön saját sorsa felett! Célunk egy szakmailag felkészült, az élet számos területén helytálló erdélyi fiatalság megteremtése, mely biztos kézzel és hideg fejjel tudja majd érdekeinket védeni mind Bukarestben, mind Budapesten.
 
Hiszünk abban, hogy közösen hegyeket tudunk megmozdítani, és hisszük, hogy képesek leszünk, a márciusi ifjakhoz hasonlóan, változtatni jelenlegi helyzetünkön! Hiszünk Istenben, hiszünk önmagunkban és Erdély fölemelkedésében! Hiszünk az élhetőbb jövőben, erőnkben és tudásunkban!
 
Hiszünk a márciusi ifjakban!
Köszönöm a figyelmet!
 
2012. március 15., Kolozsvár
 
Bozsó Imre Lehel
 
Utolsó frissítés ebben a menüpontban: 2013-01-22